A szakmámat tulajdonképpen annak köszönhetem, hogy édesapám egy pianínót felcipelt a 10. emeleti lakásunkba. Nagyon fiatalon kerültem kapcsolatba a zenével, és rendkívül sokat köszönhetek neki: formálta, segítette és irányította az életemet.
Meggyőződésem, hogy egy igazán jó zongoratechnikus számára elengedhetetlen a zene mélyebb ismerete és a hangszer személyes megtapasztalása. Aki maga is zongorázik, nemcsak meghallja a művészek igényeit, hanem valóban meg is érti, mit várnak el hangszerüktől.
Egyik kedvenc szerzeményemet itt is megosztom Önökkel — a többit talán egyszer összegyűjtöm és kiadom.
Amit gyermekkorunkban meghallunk és átélünk, gyakran egész életünkön át velünk marad. Néha egyetlen hangszer is képes új irányt adni egy ember sorsának.